Matyó lakodalom |
|
2004.08.08. 21:19 |
"Ki a matyó, mi a matyó?"
Mezőkövesd lakóit a szomszédos Szentistván és Tard népével nevezik "matyók"-nak. Színes népviseletükkel, híres népművészetükkel, hagyományokba zárt életükkel különleges néprajzi egységet alkottak - bizonyos vonatkozásokban - alkotnak még ma is a környező falvak között. Nevük a Mátyás névből származik, a közeli protestáns falvak népe - megkülönböztetésül - nevezte a katolikus vallású lakosokat matyóknak.
|
Matyó hagyományörzők |
|
2004.08.08. 21:19 |
Országos hírnevét Mezőkövesd színes népviseletével, s szabadrajzú hímzéseivel szerezte: kezdetben a lepedővégeket hímezték, az egyszerű vászonhímzések piros-kék fénytelen fonállal készültek. Később áttértek a többszínű fonal használatára. hímzéssel díszítették a legénying lobogós újját, majd a "surc"-nak nevezett keskeny női vagy férfi kötény alját. a szabályos cipés-madaras motívumok után az egészen más jellegű matyórózsás lepedővégek következtek. a szűcshímzés motívumai, színei döntően hatottak a matyó díszítőművészet kialakulására.Ezeket a formagazdag, pompázatos színharmóniákban tündöklő hímzéseket "író" (rajzoló) asszonyok ösztönös művészi érzékkel stilizálták és rajzolták le. a mezei-kerti virágokat: rózsákat, tulipánokat, csillagokat közvetlenül vitték át ironjukkal házi vászonra és különböző alapanyagokra, ruhafélékre.
A színes matyóhímzés virágkora az 1860-as 70-es évektől kezdődik. Ebben a korban lesz általános a falusi házakban a parádésszoba, díszes berendezéssel, festett bútorokkal, falra aggatott mázas tányérokkal, cserépkancsókkal, tálakkal, magasra vetett díszággyal. A gazdasági, politikai kulturális hatások mind elősegítették, hogy önálló és független, erőteljes népművészet bontakozhasson ki. 1948 után az önálló paraszti gazdálkodás felszámolása és a lakosság iparba kényszerítése miatt már csak szórványosan jeleik meg. Napjainkban a népviselet pompájában például felújított, korhű matyó lakodalom szereplőin gyönyörködhetünk. Matyókból szervezett ötven tagú népi együttes mutatja be a hagyományokat ma is híven megőrző lakodalmat, hiteles forrásmunkák alapján.
|
Táncpajta |
|
2004.08.08. 21:18 |
Mezőkövesd hajdani arculatát leginkább őrző városrész, a matyó főváros "rezervátuma" felé vesszük. A településrész szerkezete és egyes épületei másfél, két évszazad távlatából hitelesen őrzik a matyóság építő tevékenységét, az anyag a szerkezet és a forma összhangját, az egykori életformát, a terület hangulatát. a festői "Hadas" terület az apró telkekkel, a szabálytalanul kanyargó utcákkal, közökkel, kis teresedésekkel sajátosan mezővárosias.
A terület szívében a "Táncpajta" körül tájházak, védett népi épületek láthatók. Az 1954-ben elhunyt kiváló népművész Kisjankó Bori otthonában emlékszobát rendeztek be. Múzeummá alakított lakóháza idegenforgalmi látványosság. Nemcsak népi építészeti remekmű, hanem a régi szegényparaszti életforma hiteles dokumentumaként is érdeklődésre tarthat számot.
|
Kisjankó Bori |
|
2004.08.08. 21:17 |
"Jó életem volt, mert mindég virágok közt voltam" - mondotta Kisjankó Bori, ez a törékeny, mindíg mosolygó "íróasszony", aki csodákat és meséket álmodott, s rajzolta őket halála napjáig. a matyó népművészet királyasszonya volt, aki valóban iskolát teremtett és súlyos, szép örökséget hagyott utódaira. a ki nem nyilatkoztatott végrendelet ott maradt műveiben, s szigorú munkaerkölcse emlékében. A "százrózsás íróasszony", Kisjankó Bori néni híre bejárta a világot. Csodálatosan tudta írni a matyó rózsákat, keze alól népművészeti remekek kerültek ki.Hogy az utódok jól sáfárkodtak, sáfárkodnak a rájuk hagott kincsekkel, tanú rá a (nagy elődről elnevezett és egyre ismétlődő) hímzőpályázat, értékes, díjazott munkadarabjaival.
A hajdani matyó hímzés utóéletének mintájára szerencsére megvan a matyó lakberendezés modern változata is: Kovács Andrásnak és fiának, Kovács Szabolcsnak (mindketten a népművészet mesterei) a festett matyó bútorai ma már nemcsak hazánkban népszerűek és kedveltek, de keresettek és eljutottak külországokba is.
|
Zsóry-fürdő |
|
2004.08.08. 21:15 |
A "Zsóry"
Néprajzi jellege melett Mezőkövesd másik "nagy" nevezetessége a főútvonal mentén, a várostól három kilométerre fekvő Gyógy- és Strandfürdő, országosan közismert nevén "Zsóry".
1939-ben olajkutató talajfúrás során kútjaiból csaknem nyolcszáz méter mélységből 72 Celsius fokos, nagy kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szabad szénsavat tartalmazó víz tört elő. A munkálatokat Zsóry Lajos ny. országgyűlési képviselő családi birtokán végezték, neve rajta maradt a fürdőn is, úgy tűnik végérvényesen. Többször is elvégezték a feltörő víz vegyelemzését, míg az Egészségügyi minisztérium gyógyvíznek minősítette. A gyógyvíz ivó és fürdőkúraként egyaránt eredményesen alakalmazható. Reumás betegségek, izületi gyulladások, kopások, különböző női betegségek gyógyítására alakalmas, valamint sérülések és ortopédiai műtétek utókezelésére.
A gyógyfürdőn túl, gondozott, virágos parkok között, fedett és nyitott gyógymedencék, uszoda és hullám-körmedencék szolgálnak fürdésre.A gépkocsival érkezők igénybe vehetik az autóskemping szolgáltatásait is. A fürdő környékén, az "üdülőtelepen" a szállás- és étkezési lehetőségek egyre bővülnek.
|
Zsóry-uszoda |
|
2004.08.08. 21:14 |
Napjainkban is tart a fürdő szolgáltatásainak bővítése. Jelenleg a következő létesítmények és szolgáltatások állnak a pihenni és gyógyulni vágyók rendelkezésére:
50 x 30 méteres megosztott területű 30-33 Celsius fokos vizű medence
50 x 20 méteres 24 celsius fokos vizű hullámfürdö
64 méter belső átmérőjű 24 Celsius fokos vizű kö;rmedence
7 x 12 méteres 37 Celsius fokos vizű gyógymedence
osztott gyógymedence, (fedett) súlyfürdővel, téliesítve, gyógyászati célokra építették, vizének hőmérsklete 36-38-40 Celsius fok
feszített víztükrű uszoda, 26 celsius fokos vizű
óriás csúszda
|
|