Bogács története |
|
2004.08.08. 22:11 |
"Valamikor, nagyon régen, amikor még erdo borította e tájat, egy ember járt errefelé. Egy szélkét (=cserépedényt) vitt magával. Abban volt egy darab avas vaj, zsír és pogácsa. És egyszer csak megbotlott az ember, elesett, a szélke összetört, tartalma pedig szétment. Amerre a cserépedény darabjai estek, Cserépfalu helység keletkezett. Amerre a zsír elfolyt, lett Zsérc. A pogácsa (=bogácsa ) Bogács felé gurult el, az avas vaj (=rossz vaj) pedig Noszvaj felé. Azóta nevezik így ezt a négy községet mind a mai napig."
A termálfürdõ 5 medencéje közül 3 termálvizes, 1 gyermekmedence és 1 úszómdence minden korosztály igényeit kielégíti. A 70 fok Celsius gyógyvíz jelentékeny mennyiségû ként és ásványi sókat tartalmaz, mely reumatikus fájdalmak és nõgyógyászati panaszok orvoslására kivállóan alkalmas.
A közeli dombokon hangulatos borospincék és gazdáik várják a pihenésre - kikapcsolódásra vágyókat.
A Bükki Nemzeti Park közelsége, annak madár - és állatvilága, erdõségei kívállóan alkalmasak kirándulásokra, gyalogtúrákra, vadászatra.
Intenzív hagyományápolás: európai zenei élet jellemzi a "Bogácsi Nyár" rendezvényeit, ennek keretében: "Bükkvinfest" Bogácsi Borfesztivál, Nemzetközi Dalostalálkozó, Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor és számtalan egyéb kultúrális és sportrendezvény teszi még élménydúsabbá az itt eltöltött idõt.
|
Noszvaj-kastély |
|
2004.08.08. 22:10 |
A falu déli völgyében található az építészetileg elkülönülő kis sziget, a De la Motte Kastély. Az épület a magyar kastélyépítés miniatűr remeke késő barokk, copf stílusban. Védett műemlék, mintaszerűen rekonstruálva. A kastélyt nagykiterjedésű park, ún. angol kert övezi. A településhez tartozik a Farkas-kövek térsége, az ún. Pocem, ahol a domb gerincébe faragva átriumokat, ajtókkal, ablakokkal ellátott barlanglakásokat találhat a kíváncsiskodó. Síkfőkút A falu Eger felé eső része Síkfőkút, a természetet járó turisták hétvégi negyede csónakázó tóval, az erdőkbe nyíló hegyi ösvényekkel, erdei utakkal. |
Noszvaj - pinceház |
|
2004.08.08. 22:05 |
A falu déli völgyében található az építészetileg elkülönülő kis sziget, a De la Motte Kastély. Az épület a magyar kastélyépítés miniatűr remeke késő barokk, copf stílusban. Védett műemlék, mintaszerűen rekonstruálva. A kastélyt nagykiterjedésű park, ún. angol kert övezi. A településhez tartozik a Farkas-kövek térsége, az ún. Pocem, ahol a domb gerincébe faragva átriumokat, ajtókkal, ablakokkal ellátott barlanglakásokat találhat a kíváncsiskodó. Síkfőkút A falu Eger felé eső része Síkfőkút, a természetet járó turisták hétvégi negyede csónakázó tóval, az erdőkbe nyíló hegyi ösvényekkel, erdei utakkal. |
Cserépfalu-Hór-völgye |
|
2004.08.08. 22:00 |
A 23 km romantikus völgy kettészeli a Bükki Nemzeti Park legvédettebb területét. A csodálatos flóra és fauna mellett gyönyörködhetünk az égő mészkemencékben, megmászhatjuk a Suba-lyuk barlangot.
A Hór-völgy ideális kiránduló útvonal gyalogos, lovas, kerékpáros turistáknak. A völgyön az Oszlai tisztáson található a szépen berendezett Tájház, és innen mászhatjuk meg a legendás Ódorvárat.A neander-völgyi ősember világhírű barlangja, ahol 1932-ben megtalálták a 30-70 ezer évvel ezelőtti ősemberek eszközeit, maradványait. A most felújított barlang és feljárata igazi zarándokhely a múltat és természetet kedvelőknek. A leletek I. számú másolatai a helyi Suba-lyuk múzeumban láthatók.
Ódor-vár Kőköri telep- Vaskori erőd- Középkori magyar vár- Huszita rablóvár- lerombolták 1437 körül,- hirdeti a sziklába vésett történelem. A Felvidék és az Alföld legfontosabb összekötő útvonala volt. A Huszita rablók gyakran megtámadták a kereskedőket, ezért Mátyás király leromboltatta.
A Dél-Bükk legszebb kilátója, a turista útvonalak összefutó csomópontja, kiépített pihenő és bográcsozó hellyel. Tisztavizű forrás, ősember lakóhely is van a közelben.
A Bükk-hegység déli peremvidékén a turisták gyakran találkozhatnak meredeken kiugró, megkapó szépségű, süveg, vagy kúp alakú szikla alakzatokkal. Egyes helyeken vakablakos köveknek, másutt köpüsköveknek, Cserépfaluban Ördögtoronynak nevezik ezeket a különös képződményeket. Mik is ezek a kaptárkövek? Az anyaguk mésztufa (a környéken mészpornak nevezik), formájukat a szél cukorsüveg alakúra módosította. Oldalukon mesterséges bevágásokat láthatunk, magasságuk 5 és 16 méter között változik.
|
Cserépfalu-pincesor |
|
2004.08.08. 21:59 |
Háromsoros Berezdi pincesor
Az eredetiségében tündöklő háromsoros pincesorról szép kilátás nyílik a falura, a Hór-völgyére. A tufába fájt 200 pince érleli a Bükkaljai borvidék borait, a Leánykát, Rizlinget, Muscat Ottonelt. A pincék estére benépesülnek, gyakran hallatszik a nótaszó a falu felé.
|
Cserépfalu-Subalyuk |
|
2004.08.08. 21:58 |
A Suba-lyuk barlangban találták meg a neander- völgyi õsember maradványait. A népi építészet remekei, a 3 szintes borospincesor egyedülálló.
|
Bükkzsérc |
|
2004.08.08. 21:57 |
Bogács - Bükkzsérc: Mindenkinek élményt nyújthat a környék legmagasabb pontjának, az "Ódor- vár"-nak megmászása. Kristálytiszta levegõje különösen az asztmatikus jellegû betegségek gyógyítására alkalmas.
|
Szomolya |
|
2004.08.08. 21:55 |
Bogács - Szomolya: Szomolya a Bükkalján, a Kánya-patak völgyében, Egertõl keletre található település. A Bükki Nemzeti Park területéhez tartozik.
A falu határában található kaptárkõ. Régészeink azt tartják, hogy a népvándorláskori emberek urnatartói vagy áldozati fülkéi voltak. Mások úgy vélik, hogy az õsi méhészet emlékei, s a fülkék maguk lehettek a méhek lakásai. Az elõbbi feltevés mellett szól, hogy kaptárkövek fülkéiben áldozati tárgyakra leltek. A kaptárkövek elnevezései is arra utalnak, hogy ezek õsi kultuszhelyeken állnak (pl. ördögtorony, kõasszony, királyszéke stb.). Szomolya nevével már a XIII. században találkozhatunk a bélháromkúti (Bélapátfalva) cisztercita apátság építkezésének okirataiban.
A település egy része természetvédelmi terület. A falu hangulatát, utcaképét meghatározó rakott kõfalak, kõkeresztek, ámbitus oszlopok a helybeli kõfaragók munkáit dicsérik. Legnevesebb képviselõjük Szalóki Márton volt. A mesterek szükség szerint faragtak alakos, vagy bármilyen más mintás követ, de az alakokat vagy figurákat többnyire nem õk találták ki, hanem minta vagy rajz alapján dolgoztak.
A riolittufába vájt tájház és juhhodály, a falu római katolikus temploma különleges látnivalók. A vulkáni eredetû kõzetek nem mindennapi kõkultúra kifejlõdését eredményezték. A környék sajátos talaja és éghajlata következtében csak itt terem meg a permetezést nem igénylõ rövidszárú fekete szomolyai cseresznye. Elsõ írásos emlék a XII. században Ighazas Zumula (Egyházasszomolya néven említi).
|
|