Miskolc Avasi templom		2004.08.08. 21:40
Az Északi-középhegység legfontosabb pontján, a Miskolci-kapuban fekvő Miskolc a régiónak legnagyobb, az országnak pedig harmadik legnagyobb lélekszámú városa, 1720 óta folyamatosan megyeszékhely. Területe a híres avasi szakócalelet tanúsága szerint már húszezer évvel ezelõtt lakott volt. A magyarság több mint egy évezrede érkezett erre a tájra, s a településnek nevet adó Miskóc nemzetségnek a 11. századtól lett a központja. A mai belváros történelmi magja a 15. század végére alakult ki. Miskolc iparosodása 1770-ben kezdődött, amikor a würzburgi származású Fazola Henrik Ómassán felépítette az első vasolvasztó kemencét. A város jelentős műemlékei is a 18. századi nagy fellendülés idején épültek. A következõ évszázadban előbb hatalmas tűzvész, majd árvíz is elpusztította Miskolcot. A cseppkő- és mésztufabarlangokban, fennsíkokban, növény- és állatvilágban egyedülállóan gazdag Bükki Nemzeti Park határa a városon húzódik keresztül. Miskolctapolca világhírű, gyógyító hatású barlangfürdõjérõl híres, a gyönyörű Lillafüreden pedig "kacsalábon forgó" palota, a Palota Szálló, a neki tükröt tartó Hámori-tó és romantikus vízesés várja a látogatót.

Diósgyőri vár		2004.08.08. 21:38
Diósgyőr négy tornyú, szögletes alaprajzú vára Nagy Lajos uralkodása (1342-1382) alatt épült, és 1424-tõl száz esztendõn át a királynők vára volt, amelyben nem katonás, hanem lantpengető, kedélyes élet folyt. A Vármúzeumhoz tartozó kazamatákban Közép-Európa legnagyobb történeti panoptikuma tekinthető meg, a bástyák fölött nyaranta szabadtéri koncertek hangjai szállnak.

Miskolctapolca		2004.08.08. 21:31
Tapolca igen régi település. Magát a nevet már Anonymus is említi. Böngör és fia Bors, valamint utódaik, a melegvizű kút fejénél áldoztak pogány istenüknek. Ebből a hagyományból származhatott, hogy a hatalmas Bors-Miskoucy nemzetség a kereszténység felvétele után is megtartotta ezt a területet temetkezési helyéül, s e célból épült a XIII. sz. elején a Péter és Pál tiszteletére emelt benedekrendi monostor. Az 1241-es évben már oklevelek is említik. Tapolca nemcsak pihenésre, üdülésre, derűs szórakozásra alkalmas hely, hanem gyógyulást is ad. A Várhegy tövében fakadó radioaktív hatású, meleg források századok óta híresek gyógyerejükről. Gyógyhatású a szív és érrendszer ideges eredetű megbetegedéseire és a hasonló eredetű gyomorpanaszokra, valamint a vegetatív idegrendszer károsodásaira. Az Európában egyedülálló adottságú Miskolc-Tapolcai Barlangfürdőben páratlan élmény a természet fedett uszodájában a hegy mélyéről fakadó kellemes hőmérsékletű termálvízben úszni, fürödni, élvezni a tiszta, minden szennyeződéstől mentes levegőt. A gyógyhatása elsősorban a kellemes, gyógyító barlangi klímájának, valamint a meleg karsztvizének köszönhető. A sziklabarlangban 1959-ben létesített barlangfürdő levegője asztmatikus légzőszervi megbetegedésekben szenvedőknek nyújt enyhülést. Ez a termálvíz nem olyan tömény, mint egyes gyógyvizek (a fürdőegyüttesben felhasznált termálvíz összes sótartalma nem éri el az 1000 mg/l-t sem) és sokan éppen ezért kedvelik. Ebben a vízben ugyanis - szemben az egyes sokkal töményebb gyógyvizekkel - korlátlan ideig lehet fürödni, úszkálni, ki lehet próbálni a pompás dögönyözőt és a többi vízi attrakciót. Tapolca évről-évre helyt ad a Miskolci Nyár rendezvényeinek.

Csónakázó-tó		2004.08.08. 21:30
A tapolcai park 'központi eleme' a csónakázó tó. Egykori kiterjedésének ma már fele, mintegy 11.000 m2 (1997-ben pontosan 10.106 m2) felületi nagyságú. Régi képeslapokon égerfákkal borított kis szigetek emelkedtek ki belőle, ami napjainkban is megtalálható. Egy 18 fokos forrás táplálta, amelynek vízhozama percenként 9.000 liter volt. Ez a tó, illetőleg túlfolyása a Hejő patak 'eredője'. A különböző mérések eliszaposodási folyamatra utalnak, vízmélysége folyamatosan csökken. Mai partfala és körülövező sétánya, útburkolata az utóbbi években folyamatosan készült, illetve készül. Ezt megelőzően 1959-ben építették ki a tó - néhol még ma is látható - partfalát, s ekkor alakították ki a csónakkikötőt is. Az 1997-ben végzett vizsgálatok alapján tudjuk, hogy a tómederben átlagosan 30 cm vastagságú iszap található, a legnagyobb vízmélysége 1,8 méter és az eredeti meder legmélyebb pontja a felszíntől 2,1 méterre van. A víz a tómederben átlagosan 7,5 naponként teljes mennyiségében kicserélődik.

Lillafüred		2004.08.08. 21:28
A Garadna és a Szinva-völgy találkozási pontján, a Hámori-tó partján épült klimatikus üdülőhely. Nevét 1892-ben az akkori földművelődésügyi miniszter gróf Bethlen András javaslatára, Vay Béla megyei főispán leányáról Pejachevich Tivadarné Vay Erzsébetről - kinek beceneve volt Lilla -, kapta. Miskolcról Lillafüredre vivő útvonal az ország legszebb szurdokvölgyeinek egyikén vezet át. Sokat emlegetett pontjai közé tartozik a nagy kereszttel megjelölt Molnár-szikla és a Puskaporosi-szurdok. Lillafüred neve egybeforrt az 1927-30 között épült fényűzően berendezett Palota Szállóval. A szállót lépcsőzetes függőkert és nagy kiterjedésű park övezi. A parkból, a szálló teraszairól, szobáiból a vadregényes szépségű Szinva völgyére és a Hámori-tóra láthatunk. Maga a tó nem természetes, a Fazola család kezdeményezésére 1813-ban építették meg a völgyzáró gátat, amely visszaduzzasztotta a Garadna patak vizét. A Palotaszálló adott helyt 1933-ban az Írók Gazdasági Egyesülete íróhetének (ennek emlékét, tábla őrzi a Herman Ottó emlékház falán). Ezen a - Kodolányi János által szervezett - rendezvényen hetvenöt író vett részt, köztük Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, és nem utolsó sorban József Attila. Itt és ekkor fogantak az Óda remekmívű sorai: "Itt ülök csillámló sziklapadon..." A közvetlenül a Palotaszálló épülete mellett a mélybe zuhanó Szinva-patak vízesésének moraja szintén hozzátartozik Lillafüred hangulatához. Az üdülőhely környékének nevezetes látnivalói a cseppkövekről, illetve ősrégészeti leleteikről híressé vált barlangok. Lillafüredet Miskolcról nemcsak közúton, hanem a Kiliánból induló hangulatos kisvasúton is meg lehet közelíteni. Az 1921-től közlekedő kisvonat szép hegyi tájakat, festői völgyeket szel át, egészen Garadnáig el lehet utazni vele.

Lillafüredi vízesés-télen		2004.08.08. 21:25
Szent István barlang - Lillafüred: A cseppkőbarlangot a nagyközönség számára 1931-ben nyitották meg. Benn a hőmérséklet télen-nyáron egyaránt 10 C. A barlangban évek óta légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek számára kúrákat szerveznek. Szeleta-barlang - Lillafüred: Lillafüredről északkeleti irányban, a hegy gerincén, az országút fölött 96 m magasságban, meredek sziklafalban nyíló barlang. A bejáraton át 20 m hosszú, 15 m széles, 8 m magas előcsarnok vezet a 40 m hosszú, szélesebb folyosóba és az innen kiágazó 30 m hosszú keskenyebb mellékágba. Kisebb-nagyobb fülkék nyílnak a mellékágakból. Herman Ottó sürgetésére 1906-ban itt megkezdett ásatások eredménye bejárta a világot. A jégkorszakbeli ősember finom kidolgozású eszközeire, szerszámaira találtak rá. Legismertebbek a finoman kidolgozott szürke színű, "kalcedonból" készített lándzsahegyek. Anna-barlang - Lillafüred: A Palotaszálló mellett lezúduló vízesés közelében, a függőkert falában nyílik a mésztufa barlang. A barlang szeszélyes alakú díszítményei néhol szinte anatómiai pontossággal mutatják az egykori növényzet megkövesedett gyökereit, hajdani fűszálakat, moharészeket, levelek lenyomatait, állati maradványokat.