BOGÁCSI NYÁRI FESZTIVÁL |
|
2004.08.08. 20:21 |
A gyógyfürdőjéről híres település rendezvényei elsősorban a magyar népi hagyományokat ápolják. Az ifjúságot népszerű együttesek koncertjei, az idősebbeket a fürdőfesztivál programjai is szórakoztatják. |
BÜKKALJAI BORFESZTIVÁL ÉS NEMZETKÖZI BORVERSENY |
|
2004.08.08. 20:18 |
A főszerepet a bor játssza, de az érdeklődőket templomi hangverseny, bordaléneklők versenye, hagyományőrző együttesek és mazsorettcsoportok fellépései is várják. |
Gyógyfürdő |
|
2004.08.08. 20:09 |
A Bükkalja fürdő vize, mint kénes szénsavas víz, elsősorban a reumás, mozgásszervi betegségeknél fejt ki jó hatást. A víz hőfoka és kéntartalma miatt erre kiválóan alkalmas. A légcsőhurutok minden formájánál a hidrogén-karbonátos pára fürdés közben való belégzése inhalációs úton fejt ki jó hatást. Ivókúrára kiválóan alkalmas, krónikus gyomorhurutnál, székrekedésnél, epe- és májbetegségeknél, azok sokféle formájánál. Nyálkaoldó, enyhe hashajtó és savlekötő. Hosszabb időn át használható 2-3-4 decinként estig fogyasztható. Fog- és szájápolásra is jól használható, mert lúgos lévén a fogkövet oldja és a foghús gyulladásokat gyógyítja. Bőrlazító, oldó hatásánál fogva a bőrbetegségek több alakjánál nagyszerűen hasznosítható. Így pikkelysömörnél, krónikus ekcémánál, főleg az öregkori bőrsorvadás okozta káros bőrelváltozásoknál. Különféle bőrelváltozásoknál tanácsos a testfelület ismételt beolajozása.
A jelenleg Thermálfürdő néven működő létesítmény már nyolc medencével rendelkezik.
Természetesen a legjobb hatást a reumás és fájdalmas ízületi megbetegedésekre gyakorolja, mert a kén és a 38 fokra lehűtött melegvíz elismerten gyógyítja a merev és beteg végtagokat.
Használható még savas borokhoz, a parádi vízhez hasonlóan, de annál gyengébb hatású. Mindent összevéve a bogácsi hévíz javítja az emberek egészségét, közérzetét és gyógyszerek nélkül természetes gyógyhatás kifejtésére képes.
Magas vérnyomásúak és szívbetegek fürdés előtt kérjék ki orvosuk tanácsát, és csak azután használják a fürdőt.
Hiteles adatok a Vízgazdálkodási Kutató Intézet (Budapest) irattárában találhatók. Ezen adatokkal bizonyítottnak tekinthető, hogy Bogács községben a forró gyógyvíz feltörésének első, egyetlen pontos ideje: 1955. október 9-én 14-15 óra köz
|
Strand |
|
2004.08.08. 20:06 |
1973-ban három új medencét adtak át. 1987-ben a feszített víztükrű, vízforgatós hidegvizes medencével bõvítették a strandfürdőt. Újabb kutat fúrtak, mely 600 liter/ perc hozamú
70 ºC vizet ad. A régi medencéket folyamatosan felújítják. 2000-ben gyógykúra-medence épült. 2001-ben az Országos Gyógyfürdõ Igazgatóság hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánította a kalcium – magnézium – hidrogén – karbonátos kénes vizet, melynek magas a szénsavtartalma is. Az ilyen összetételű gyógyvíz hatékonyan elősegíti a reuma, az ízületi és a mozgásszervi betegségek, a nőgyógyászati panaszok, a légcsőhurutok, gyomor-, epe- és májbetegségek gyógyulását.
A termálfürdő szolgáltatásaival egész évben nyitva tart.
|
Fürdő-látkép |
|
2004.08.08. 20:05 |
A falu határában 1950-es évek második felében kőolaj után kutattak. Az 500 méter mélyrõl feltörõ 72 C fokos forró vízre ekkor találtak rá. A lakosság jelentõs társadalmi munkájával 1959. július 21-én egy medencével megnyílt a bogácsi strand. |
Tó |
|
2004.08.08. 19:59 |
Eger-völgyétől haladva a felszín fokozatosan süllyed, majd Bogácstól délre síkságba megy át és így folytatódik. E két domborzati forma - hegység és síkság - hatása érezhetõ a falu éghajlatán, mely átmeneti jellegű. Az éves középhőmérséklet 9,5 Cº, a csapadékátlag 600 mm.
A község a Hór- és Szoros patak völgyében épült. A két patak a községben egyesül és házakat, utcákat elválasztva folyik végig Bogácson.
A falu környékén lévõ hegyeket akác, tölgy és bükkerdők borítják. Védett növények: kankalin, tavaszi kérics, piroslóhunyor, teleki virág.
A környéken élõ állatok: a róka, egerészölyv, vaddisznó, őz, szarvas, muflon, mátyásmadár, fácán, fogoly, vörösbegy, szajkó, rozsdafarkú. A település határában vízgyűjtõ céllal mesterséges tavat hoztak létre. A neve: Bogácsi-tó, ami nagyszerű horgászati lehetõséget biztosít.
|
Pincesor |
|
2004.08.08. 19:45 |
A bogácsi emberek évszázadok óta foglalkoznak szőlőműveléssel. Legjellegzetesebb fajta az olaszrizling, de más szőlőfajta is kiválóan megterem. |
Bogács-látkép |
Bogács |
2004.08.08. 19:40 |
Bogács a Bükk-fennsíktól délre, Egertõl 18 km-re, a 3-as fõútra merõleges úton, Mezõkövesdtõl 10 km-re található. Területéhez tartozik Pazsag-puszta és Tomorvár.
A falut északról, keletrõl és nyugatról alacsony fekvésű hegyek ölelik körül, melyek anyaga az észak-magyarországi harmadidőszaki vulkáni kitörések következtében képződött andezit és riolittufa.Nevét egyesek szláv eredetűnek tartják. A „bogacsov” – gazdag – szó is arra utal, hogy a honfoglalás idején szlávok lakhatták ezt a vidéket. Mások a község nevét a „bogáncs” szóból származtatják.
A Pazsag – puszta környékén feltárt réz- és bronzkorszaki leletek szerint ezen a környéken már évezredek óta lakott település állt. Tomorvár valószínűleg erődként funkcionált.
Az elsõ írásos említés Bogácsról („Bogachi”) 1248-ból származik. 1323-ban Bogácsi Sándor nevű nemes a falu egy részét az egri káptalannak adományozta. 1572-ben pedig az egész faluról adománylevelet állítottak ki a káptalan javára. A falu a török hódoltság idején a törökök kezére került, a lakosság nagy része elhagyta otthonát.
Az 1700-as évek közepétől jelentős számú telepes érkezett a faluba.
A katolikus egyház anyakönyvi adatai szerint a lakosság száma folyamatos növekedést mutatott, az 1941-ben készült felmérés alapján a legnépesebb (2400 lakossal) bükkaljai település volt. A település 2003-ban ünnepelte 750 éves fennállásának évfordulóját. Jelenlegi közigazgatási besorolása: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében független polgármesterrel és független képviselõtestülettel rendelkezõ község.
|
|