Egerszalók		2004.08.08. 21:08
Első okleveles említés Szalók településről 1248-ban történt, terra Zolouk névalakban. A Szalók nemzetség telepedett itt le, s róluk kapta nevét a falu. Valószínű a település már az államalapítást követően fokozatosan fejlődött itt a Laskó-patak völgyében és a tatárjárás idején szőlőültetvényeket és jó bort találtak itt a betolakodók. Az Egertől mindössze 6 km-re lévő, hegyekkel övezett falu a Laskó-patak völgyében található. Eger felé tartva a Bükk hegység kiemelkedő vonulata, s onnan Egerszalókra a Mátra hegység megragadó látványa üdvözli az erre látogatókat. Természeti értékeit a településhez tartozó horgász-tó, a hőforrás és környéke (amely természetvédelmi területté lesz nyilvánítva) tovább növelik. A falu képét a régi, hagyományos házak mellett, a főleg városból bevándorló lakosok modern házai tarkítják. Különlegesek a riolittufába vájt pincék, helyiségek, amelyek sok ház udvarának, kertjének végében húzódó domb tövében sorakoznak. A település az egri borvidék része, s ma is a lakosság jelentős része foglalkozik szőlötermesztéssel 600 hektárnyi területen.

Egerszalóki hőforrás		2004.08.08. 21:06
Az Egerszalóki hőforrás 68,0°C-os termálvizet hoz felszínre. A kitermelt víz 18-20 000 éves. Az egerszalóki termálvíz 12 biológiailag nélkülözhetetlen, további 7 kedvező hatású és 11 ismeretlen hatású nyomelemet tartalmaz, balneológiai vizsgálatok szerint gyógyászati célra alkalmas. Kiváló tulajdonságai miatt 1992-ben a Népjóléti Minisztérium gyógyvízzé nyilvánította. Az egerszalóki hőforrás viszonylag kis sókoncentrációjú, nátriumot is tartalmazó kalcium- hidrogénkarbonátos hévíz, melynek jelentős metakovasav és szulfid-ion tartalma van. A szabad levegőn kihűlő vízből a "felesleges" sótartalom kiválik. A víz Ca (mész) tartalma CaCO3 (kalcit, aragonit) formájában válik ki. A forrásmészkő domb csupa apró peremből és mögötte kicsi medencékből áll, ugyanilyenek a barlangokban lévő tetaráta-lépcsők is. Az itt látható forrásmészkő domb ritka természeti jelenség. Hasonló nagyságú, szépségű kiválás csak hévizekből lehetséges. Az egerszalóki hőforrás mésztufadombja szépségében a Világörökség részét képező törökországi kiválásokhoz hasonlítható. Egerszalók az egri történelmi borvidék része: 600 ha területen termelik itt az Egri Bikavér alapanyagait és a fehér borfajtákhoz a zenitet, leánykát, muskotályt és olaszrizlinget.